Pufók

1.

"Mégsem vittek el az ufók" - ezzel zártam tegnap. Ma reggel pedig erre ébredtem: hát persze, hogy nem vittek el, miért is vittek volna! Hiszen ők itt laknak!

2.

"Tokióval még mindig nem végeztem. Nem tudom befejezni Japánt Japánból" - írja most Tatoma, olvasom. Reggelinél beszéljük nagyjából, hogy nem is fogunk. Mármint végezni. Talán elkezdeni sem. Bár nyilván a befejezést a saját élmények felsorolásának, bemutatásának, csoportosításának, katalogizálásának, részben való átemelésének, stb. vonatkozásában érti T.

Elkezdeni sem igen lehet. Csak tényeket látunk, érzékelünk, de a tényeket is úgy, hogy mi látjuk, érzékeljük, úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy az tény. Ez viszont tény.

Itt minden nagyon más. (Főleg a Ta.) Egyet tehetünk, hogy megfigyeljük, ami körülöttünk zajlik. Meg élvezzük a látványt, a szusit, a forgatagot, a nyugalmat, a rendet, a tisztaságot - a tényeket.

Nézzük, amit látunk.

Kerek képű ufók. Nem elrabolnak - beengednek. Köszönet érte. Arigato.

Nem elrabolnak...

...beengednek